A patkányról
Egyszer élt egy patkány egy családi házban, ahol nem kedvelték a rágcsálókat. Nagyon nem kedvelték, mert megrágta az ételeket, összepiszkított mindent. Aranyélete volt ebben a házban, mivel nem fázott, meg volt mindene. Egyszer a patkány találkozott a ház urával. Hatalmas rohanásba kezdett a rágcsáló, éppen hogy el tudott menekülni. Egy darabig elő sem mert jönni a félelemtől. Aztán egy nap megérezte a sajt illatát. Előjött az odújából, megkereste, közelment hozzá, majd elkezdte enni. Így történt, hogy a gazda megfogta őt és kidobta a házból, jó messzire a szántóföldre, ahol semmit sem látott.
Tanulság: Légy mindig körültekintő!
A béka és a majom
A béka és a majom két jóbarát voltak. Épp a mocsárban játszottak, amikor jött a krokodil. Meglátta őket és elkezdett feléjük menni. A majom felfutott a fára. A béka csak lassan ugrálgatott tovább. A krokodil csak ment, és már majdnem utolérte a békát. Mikor ott volt mögötte, a béka megállt és összekuporodott. A krokodil odament hozzá és mondta, hogy nem akart rosszat, csak barátkozni akart. A béka csalódott a majomban, mert nem segített neki. A béka és a krokodil jóbarátok lettek, akik ezután kiálltak egymás mellett.
A szegény legény és a menyét
Egyszer egy szegény legény sétált az erdőben, akinek nem voltak szülei, otthona, barátai. Egyszer csak egy bőgő menyét kisétált a bokorból és azt mondta, hogy ne menjen tovább az erdőben, mert ha az erdő sötét részére ér, soha nem lesz boldog. A legény gondolta, hogy ha ez a menyét igazat beszél, akkor muszáj tovább mennie, mert segíteni szeretett volna neki, mivel nem volt képes elviselni, hogy hogy szenved ez a menyét. Ahogy ment-mendegélt, útközben találkozott két mókussal, akik nagyon szomorúak és idegesek voltak. Odasétált hozzájuk és megkérdezte, hogy tud-e nekik segíteni. Erre azt válaszolták, hogy hozza vissza a fényt és boldogságot az erdőbe. Adtak neki egy varázsmakkot, amit ha megeszik, látni fog a sötétben. Tovább is ment a legény, bement az erdő sötét részébe és megette a makkot és hirtelen világosabban látta a dolgokat. Tovább is ment, majd meglátott egy trónt és két őrt, valamint a trón tulajdonosát. Odafutott és megkérdezte tőle, hogy miért van az, hogy az erdő világos részén az állatok bánatosak és idegesek. Erre a király azt felelte: Régen, mikor kicsi voltam, anyukám átváltoztatott fává, akkor nagyon szomorú lettem és azért, mert ha én nem lehetek boldog, akkor ne legyen senki se az. De a fiú megsajnálta a fát és visszaváltoztatta kisfiúvá. Így az erdő ezen része is világos lett és visszajött a boldogság is.
A tanulság az, hogy a barátság olyan erős, hogy a sötétségből is képes világosságot csinálni.