Sarah Pinborough 13 perc című regénye szó szerint letehetetlen. Főszereplőnket, Tashát, holtan találja meg a folyóban egy arra járó kutyát sétáltató ember. Azonnal hívja a mentőket, akiknek sikerül őt visszahoznia az élők sorába, annak ellenére hogy 13 percre kiszállt belőle az élet. A lány nem emlékszik semmire, arra sem, hogy egyáltalán hogy került vízközelbe, viszont amit tud : Nem baleset volt, és ő nem akart öngyilkos lenni. Nyomozás indul az ügyről, Tashát pszichológushoz küldik, illetve a szakember tanácsára naplót kezd írni, hátha az valamit segít az emlékezésben. A könyv leginkább a nyomozás előrehaladásáról szól, illetve ahogy Becca (a főszereplő régi legjobb barátja) és Tasha újra egymásra találnak, és kisebb magánakcióba kezdenek. Becca a kezdetektől gyanakszik Tasha két barátnőjére,ahogy ő hívja őket a Barbikra, akik adnak épp elég okot a gyanakvásra. A könyv végén persze mindenre fény derül. A 13 perc egy lebilincselő törtenet manipulációról, félelemről, gyilkosságról, és az igazság erejéről. Mellbevágó olvasmány, és amikor letesszük, óhatatlanul elgondolkodunk: vajon mi magunk ismerjük-e az embereket, akik a legközelebb állnak hozzánk?
