Már egyszer jártam a mennyben, beengedtek nem tartottak bűnösnek,
ördögök védték, s lelkem találták hűvösnek!
A pokolba akartak vetni, mert nem maradtam,
az Istenek védtek meg, volt felettük hatalmam.
Égig érő rímeim miatt nyújtottak védelmet,
a szemükbe nézve, láttam apró félelmet.
Tegeztek engem, de nem úgy, mint egy halandót,
nem kezeltek úgy, mint egy semmirekellő csavargót!
Viszont a teremtővel nem találkoztam,
csak az Istenekkel tanácskoztam.
Tetszett nekik, hogy értékelem a világukat,
és megszerettem velük együtt minden hibájukat.
Mikor eljöttem, megátkozták a lelkem,
mert nem maradtam, ezzel a szavamat szegtem.
Egy jó tanácsot viszont szó nélkül adtak,
ne felejtsek visszaadni a világnak, ne mindig csak kapjak!
(egy 12.C-s tanuló verse)