Merengek a semmiben, te jársz a fejemben.
Szemed fénye csillagok ezreivel vetekszik.
Mit írhatnék? Szép, vicces, kedves? –
ez annyira közhelyes.
Fürkészem tekinteted, és akárhányszor megtalálom, te elfordulsz…
Mintha félnél, de nem tudom, mitől. Bárcsak megtudnám.
Talán attól, hogy néz valaki, vagy sokkal mélyebb dolog.
Olyan kiváncsi vagyok, mit rejthet lelked tükre.
Szeretlek, te nem tudod.
Titkolom, mert így jobb.
Kinek jobb, azt nem tudom.
Egyedül vagyok, de mégis vele.
Velem van, de mégis ellenem.
Mit tegyek, hogy ne így legyen?
ismeretlen
