Minden nap a gondolataimban mászkálsz.
Ellep a bú és a gyász,
szüntelen rajtad és az együtt töltött pillanatok
emlékein jár a fejem, amint egykor te csókoltál.
Belül csak a sötétség hunyorog,
a lelkem sír, de kívülről csak azt mondom,
minden jó így.
Maszkok alá rejtem valós érzéseim
álarcom folyamatos viselése
szép lassan teszi tönkre a belső értékeim.
Jusztusz Dóra, 9/B
