Jó volna végre álomra hajtani fejem.
Talán ott már nem beszélnek így velem.
A világ kegyetlen, de nem tehetek ez ellen. El kell viselnem, hisz ez az életem.
Nincs kiút, de az isten utat mutat, talán ő tudja a kiutat.
Remélem, talpra tudok állni, és soha többé nem kéne visszanézni.
Kívánom, hogy minden máshogy legyen, hisz a szenvedés keseríti meg az életem.
Kalderál Kevin, 9/B