A lány

A hintán ül a lány az eget kémlelve, majd arcát belesüllyeszti kezébe.
Szép lassan könnyek folynak le arcán, majd valaki letörli és megkérdezi:
Hiányoztam, drágám?
A lány felkapja fejét, majd elfordítja,
de nem lát senkit, hisz kutya se jár arra.
A lány feláll és körülnéz…
De mit is látna? Hisz nincs ott senki.
Lassan-lassan gondolkodik, majd szépen beletörődik.
Serceg a RedBull, majd belekortyol,
már lassacskán az is elfogy. 
A beletörődésbe is majd’ belepusztul.
A lány csak sír, sír és sír, lassan már ordít.
A RedBull elfogy… A lány kikel magából.
Majd minden erejét bevetve,
a földre vágja az üres üveget.
Sőt még rá is rúg pár ügyeset.
A  lány visszarogy a hintára,
majd  egy hideg szellő átjárja hátát.
A lány megborzong, majd feláll.
Megint elgondolkodik, s felnéz az égre,
a csillagokon megpihenteti szemét,
majd megszólal végre:
Miért nem vagy mellettem?
Pont amikor a legnagyobb szükségem lenne rád!
S ezt kimondva, lehunyja könnyes szemhéját,
majd ezt mondja:
Hiányzol drága nagymamám!!       

egy 9/B-s tanuló írása