A nemzetközi nőnap világszerte a nők jogaira és a nemek közötti egyenlőségre hívja fel a figyelmet. A nap célja, hogy megünnepeljék a nők jogaiért folytatott mozgalom eddigi eredményeit, ugyanakkor felhívják a figyelmet a még mindig fennálló megkülönböztetésre és egyenlőtlenségekre. Célja továbbá, hogy az embereket arra ösztönözze, hogy kiálljanak a nemek közötti egyenlőségért.
Története
1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő 40 ezer textilipari dolgozó nő tüntetett New York utcáin – ezt a tüntetést a rendőrség fojtotta el.
1866. I. Internacionálé határozatot fogadott el a nők hivatásszerű munkavégzéséről, vagyis legyen joguk a munkához.
1889. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló ülésén Clara Zetkin beszédében meghirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyermekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben.
Az 1907-es első Nemzetközi Szocialista Női Konferencián Clara Zetkin a nők általános választójogát követelte, miután 1904-ben Berlinben megalakult a Női Választójog Világszövetség.
Emellett 1908. március 8-án New Yorkban ismét textilipari dolgozó nők tüntettek a nők választójogáért, rövidebb munkaidőért, magasabb bérekért és több munkahelyi egészségvédelemért és biztonságért. Ezt követően az Egyesült Államokban a szocialisták minden év februárjának utolsó vasárnapját nemzeti akciónappá nyilvánították a nők választójogáért. Ezt a napot először 1909-ben ünnepelték meg.
1910. augusztus 27-én a második Nemzetközi Szocialista Nőkonferencián Koppenhágában 17 ország 100 küldöttje úgy döntött, hogy bevezetik az éves Nemzetközi Nőnapot. Ennek a napnak a célja és fő követelése a nők választójoga volt. A Nemzetközi Nőnapot így hivatalosan is megalapították.
A következő évben, 1911-ben a „Nemzetközi Nőnapot” először csak négy európai országban ünneplik: Dániában, Németországban, Osztrák-Magyar Monarcia-ban és Svájcban, valamint az Egyesült Államokban. Ez az első hivatalos nemzetközi nőnap azonban még mindig március 19-én van és erőteljes demonstrációvá válik, amelyen közel egymillió nő követel egyenlő jogokat a munka világában, általános választójogot és nagyobb politikai részvételt. 1912-ben francia, svéd és holland nők csatlakoztak, majd 1913-ban az orosz nők is.
Az első világháború idején a politikailag aktív nők több országban is megpróbálták ezt a napot a háború elleni akciónappá alakítani. Mivel azonban a háborús időkben szinte mindenütt betiltották a pacifista rendezvényeket, a nőnapot csak titokban lehetett megünnepelni. A következő években a nőnap időpontja változott.
Hogyan lett március 8-a végül a Nemzetközi Nőnap dátuma?
A nemzetközi nőnapot 1921-ben ünnepelték először március 8-án. A márciusi dátumot magyarázó események:
Az egyik az 1917-es szentpétervári textilipari munkássztrájk, melyben 1917. februárjának utolsó hétvégéjén a háziasszonyok és a textilmunkások Szentpétervár utcáira vonultak „Kenyeret és békét” jelszó alatt. A Gergely-naptár szerint azonban a tüntetésre nem februárban, hanem 1917. március 8-án került sor. (Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek)
A másik az 1857-es New York-i textilipari munkáslázadás. A hidegháború során a március 8-i szocialista és kommunista hagyományok népszerűtlenné váltak Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. Ennek következtében fokozatosan kialakult a nőnap alternatív „levezetése“. Az új eredetmítosz középpontjában a női textilmunkások spontán sztrájkja áll, amely állítólag 1857. március 8-án zajlott New Yorkban. A rendőrség véresen leverte ezt az alacsony bérek és elfogadhatatlan munkakörülmények elleni tüntetést, és az akcióban számos nő meghalt. Pontosan ötven évvel az eset után, 1907. március 8-án emlékeztek meg először ezekről az eseményekről.
Nőnap Magyarországon
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól március 8-án tartották meg.
Érdekességek a nőnapról
A nemzetközi Nőnap színei a lila, a zöld és a fehér. A lila az igazságosságot és a méltóságot szimbolizálja. A zöld a reményt, míg a fehér a tisztaságot képviseli.
Nőnapon a hagyomány szerint a férfiak virággal és apró ajándékokkal tisztelik meg anyjukat, feleségüket, barátnőjüket és kollégáikat. Magyarországon évtizedeken át – egészen a védetté nyilvánításáig- a hóvirág volt ezen ünnep jelképe, míg Oroszországban sárga tulipánt, Olaszországban sárga mimózát, a franciáknál pedig ibolyát ajándékoztak ezen a napon a férfiak nőismerőseiknek!
“Az élet zenéjét a nők adják, akik őszintén, minden feltétel nélkül fogadják magukba a dolgokat, hogy érzéseiken át szebbé alakítsák át azokat.” (Richard Wagner)
Készítette: Kovács Vivien Petra
Forrás:
https://www.origo.hu/888/2024/03/mirol-is-szol-a-nonap
https://www.europarl.europa.eu/committees/hu/femm/international-women-day
