Így írunk mi

Ezópusz után szabadon – Juhász Attila (9B) tanulságos állatmeséje

Az oroszlán és az elefánt

Volt egyszer egy oroszlán, aki nagyon lusta volt. Sosem szerzett magának zsákmányt, mindig másokkal fogatott. Egyszer eljött az a nap, amikor senki sem segített rajta… Az éhség lassan kezdte elvenni a fejét.

Egyszer csak hallja, hogy jön arra egy elefántcsorda. Dübörgött az egész talaj. Az az ötlete támadt, hogy elkap egyet közülük. De rájött, hogy az túl nagy falat lenne neki és különben sem sikerülne. Szomorúságában leült egy fa alá.  Észrevette ezt az egyik elefánt, letört egy almával teli ágat és odaadta neki. Az oroszlán nem örült a segítségnek, mert hát ő nem növényevő! Ez rosszul esett nagyon az elefántnak, hiszen ő csak segíteni akart rajta.

Egy idő múlva újra találkozott az oroszlán az elefánttal. Megörült neki és vigaszul ő vitt neki egy nagy ágat telis-tele almával.

Tanulság: Mindig értékeld a segítséget bárhonnan és bármilyen formában jöjjön is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük